Nő egyedül találkozó. Negyvenes nők pasik nélkül?

KAd Olvasási idő kb.

És hogy akkor milyenek az egyedülálló nők valójában? Természetesen nem ilyenek vagy olyanok, hanem annyifélék, ahányan vannak.

Account Options

Hogy milyen az életük ma közöttünk? Erről írt Kurucz Adrienn. Mert van készen jó néhány, változatosan bántó, illetve sértő, olykor kérdésbe csomagolt konzervmagyarázat arra, miért is nem megy nő egyedül találkozó valaki, miért él egyedül. Szerettem volna benézni a színfalak mögé, meglátni és megmutatni, mi van a sztereotípiák mögött, milyen ma Magyarországon egyedül élni nőként. Beszélgetőtársakat a negyvenes korosztályból választottam, mert a negyven év sokak számára egyfajta lélektani határ, amíg férjhez menni, gyereket szülni kell ene és illene?

Arról kérdeztem őket, a többi közt, hogyan élik meg az egyedüllétet kényszerűség-e, nyűg-e számukramagányosak-e olykor, vágytak-e, vágynak-e férjre, gyerekre, és milyennek látják a lehetőségeiket, a jövőt, a párkeresést. Vannak-e olyan dolgok, amiket nem tudnak egyedül megoldani vagy sokkal könnyebb lenne, nő egyedül találkozó férfival élnének?

Brigitta története

Továbbá miként kezeli a környezetük a facérságukat, hogyan alakult át a családi élet, a baráti kör, miután mások házasodtak, szültek? A legfontosabb cél: társat találni? Ildi szerint: Ugyan dehogy! Azt mondja, nő egyedül találkozó régebben központi kérdés volt számára, hogy legyen valaki mellette, mostanra ez megváltozott. Már nem szükséges a jóllétemhez férfi.

Több százezer nő él egyedül, mert elváltak, szakítottak a szerelmükkel vagy éppen megözvegyültek. Ez nem jelenti azt, hogy magányosak. Van, aki jár valakivel, és van, aki önként, saját elhatározásából él egyedül.

Azt hiszem, a nők túl sok energiát ölnek rosszul működő, számukra nem kielégítő kapcsolatokba is, iszonyú szeretetéhség van bennük. Én idővel megtanultam, ahol nem szeretnek, ahol nem becsülnek, ahol nekem nem jó, onnan gyorsan tovább kell állni, nem kell nő egyedül találkozó küzdeni, míg bele nem pusztulunk.

Arra kondicionáltak minket, főleg itthon, hogy kiszolgáljunk mindenkit, és ne legyünk fontosak saját magunknak.

Nagyon kevés egyenrangú kapcsolatot látok, inkább húzzák le egymást az emberek ahelyett, hogy emelnék, és ez nem jó. Ő volt életem nagy szerelme. Amikor lediplomáztunk, semmi másra nem vágytam, csak arra, hogy elkezdjük a közös életünket, összeházasodjunk és gyerekeket csináljunk.

Sajnos azonban neki még időre volt szüksége, de engem egyre inkább frusztrált, hogy toporgunk.

Nők a Covid19 elleni harcban - programok

Szakítottunk végül, de hosszú időn át tartott a se veled, se nélküled állapot, talán túl sokáig. Én egy olyan férfira vágytam, aki tudja, mit akar: engem.

Playful Kiss - Playful Kiss: Full Episode 12 (Official \u0026 HD with subtitles)

De ezután sikertelen párkapcsolatok jöttek. Olyanok, amikre igazából nem is vágyik az ember, csak időre van szükség ahhoz, hogy felismerje, hogy ez nem jó. És hogy egyedül jobb.

Neked ajánljuk

Volt egy nagy törés az életemben, aminek a párkapcsolati viszonyulásomra is nagy hatása volt. Anyukám nagyon fiatalon halt meg, és tizenkilenc éves lehettem, amikor egyik pillanatról a másikra fel kellett nőnöm, beletanulni a háztartási feladatokba, a sebkötözésbe.

Ebben az időszakban hagyott ott a párom, és az apukám is kihátrált az egész helyzetből. Ez volt az egyik fő megélésem akkortájt a férfiakkal kapcsolatban: ha gond van, eltűnnek.

A második hosszabb kapcsolatomban, utólag visszatekintve, az anyaszerepbe álltam be elhunyt anyukámat is így tartottam életben. Ennek már azért lett vége, mert éreztem magamon, hogy valami nagyon nincs rendben, és belekezdtem az önismereti utazásba.

Botás Enikő Central Médiacsoport Zrt.

Sajnos azonban évek óta még csak randira se hívott senki. Pedig szerintem egész jó nő vagyok.

Adok magamra, nőiesen öltözködöm, sokat mosolygok, nevetek, és az eszem is a helyén van. Az egyik leggyakoribb sztereotípia ez az egyedül élők kapcsán, hogy túl sokat várnak a férfiaktól. Nem vagyok világszép nádszálkisasszony, és elszállva se vagyok magamtól, de a negyvenedik szülinapomon megfogadtam, hogy soha nem fogom többé elárulni magam.

Sokan történeteket gyártanak körénk, vagy az a narráció, hogy biztos véresszájú feministák vagyunk, vagy önzők, vagy karrieristák.