Eszköz know


Az intellektuális tőke létrehozására és alkalmazására irányuló ezen beruházások meghatározóak piaci innovatív teljesítményük és versenyképességük, és ezen keresztül a beruházások megtérülése szempontjából, ami az üzleti célú kutatás-fejlesztés mozgatórugója.

Amennyiben kutatási és innovációs beruházásaik teljes körű kiaknázása nyilvános módon nem megoldható, a vállalkozások különböző eszközöket vesznek igénybe innovatív tevékenységeik eredményeinek kisajátítása érdekében.

Ezen eszközök közé tartoznak a szellemitulajdon-jogok, így a szabadalmak, formatervezési minták és a szerzői jog is. Egy másik eszköz lehet az ismeretanyaghoz való hozzáférés védelme és a szervezet számára értékes, széles körben nem ismert tudás kiaknázása.

Az ilyen jellegű nem nyilvános, és a jogosult szándéka szerint bizalmasan kezelendő, értékes know-how és üzleti információ üzleti titoknak minősül.

eszköz know

Méretüktől függetlenül a vállalkozások az üzleti titkokat ugyanannyira értékesnek tartják, mint a szabadalmakat vagy a szellemitulajdon-jogok egyéb formáit, és az információk bizalmas kezelését olyan üzleti versenyképességmenedzsment- és innovációmenedzsment-eszközként alkalmazzák, amely a technológiai ismereteken túl magában foglalja például a vevőkre és szállítókra vonatkozó üzleti adatokat, üzleti terveket vagy piackutatási eredményeket és stratégiákat.

Az üzleti titkok különösen a kis- és középvállalkozások kkv-k számára értékesek, és ők támaszkodnak ezekre nagyobb mértékben, mivel a szellemitulajdon-jogok használata többnyire költséges, és a kkv-k gyakran nem rendelkeznek elegendő célzott emberi vagy pénzügyi erőforrással e jogok kezeléséhez és védelméhez. A know-how és az üzleti információk ezen széles körének védelme által — függetlenül attól, hogy a szellemitulajdon-jogok kiegészítéséről vagy alternatívájáról van-e szó — az üzleti titok révén az alkotó jövedelemhez juthat az alkotásából és innovációiból, következésképp az üzleti titkok különösen fontosak az üzleti versenyképesség, valamint a kutatás-fejlesztés és az innovatív teljesítmény szempontjából.

Fontos ösztönzője az új tudás létrehozásának, továbbá elősegíti az együttesen létrehozott tudásra alapozott új és innovatív üzleti modellek kialakulását. A tudás és az információk terjesztését alapvető elemnek kell tekinteni a dinamikus, pozitív és egyenlő vállalkozásfejlesztési lehetősége — különösen a kkv-k számára való — biztosításához. A belső piacon, ahol az ilyen jellegű határokon átnyúló együttműködés korlátai minimálisak és ahol az együttműködés nem torzul, ford transit single utasülés conversion intellektuális alkotás és innováció ösztönzi az innovatív folyamatok, szolgáltatások és termékek kifejlesztését.

Az intellektuális alkotást és az innovációt ösztönző és egyúttal a munkavállalói mobilitást nem akadályozó környezet fontos a foglalkoztatás növelése és az uniós gazdaság versenyképességének javítása szempontjából is. Az üzleti titok abból a szempontból is jelentős, hogy védelmet biztosít abban az esetben, amikor az egyes vállalkozások — többek között különösen a kkv-k — és kutatóintézetek eszköz know kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységük során — a belső piacon belül vagy eszköz know átnyúló viszonylatban — ismereteket osztanak meg egymással.

Az üzleti titok az intellektuális alkotás és az innovatív know-how védelmének a vállalkozások körében egyik legelterjedtebb formája, ugyanakkor a hatályos uniós jogi keret nem védi hatékonyan az üzleti eszköz know a harmadik felek általi jogosulatlan megszerzéstől, felhasználástól vagy felfedéstől. A legutóbbi fejlemények, mint például a globalizáció, a tevékenységek fokozott kiszervezése, a meghosszabbodó ellátási láncok, az információs eszköz know kommunikációs technológiák fokozott használata hozzájárulnak az említett módszerekből fakadó kockázatokhoz.

Az üzleti titok jogosulatlan megszerzése, felhasználása vagy felfedése ellehetetleníti azt, hogy az üzleti titok jogosultja innovatív erőfeszítéseinek eredményeit felhasználva kihasználja a lépéselőnyét. Az üzleti titok védelmét szolgáló hatékony és Unió-szerte hasonló jogi eszközök nélkül a határokon átnyúló belső piaci innovatív tevékenység nem kap megfelelő ösztönzést, és az üzleti titkok nem tölthetik be potenciális szerepüket a növekedés és eszköz know munkahelyteremtés tekintetében.

Ennek következtében az innováció és a kreativitás nem kap kellő ösztönzést, csökkennek a beruházások, ami hatással van a belső piac zökkenőmentes működésére eszköz know rontja a növekedésösztönző képességét. Egyes tagállamok már rendelkeznek az üzleti titokkal való visszaélés elleni védelmet szolgáló jogi szabályozással, néhányan azonban még az üzleti titok fogalmát sem határozták meg, és nem vezettek be az üzleti titokkal való visszaélés ellen védelmet nyújtó, kötelező erejű jogszabályt.

Ez a helyzet eltéréseket eredményez, és így akadályozza a belső piac hatékony működését. Helyénvaló eszköz know szinten meghatározni azokat a helyzeteket is, amelyekben az üzleti titok megszerzése, felhasználása és felfedése jogszerű, illetve jogosulatlan, valamint korlátozni a jogorvoslati eljárások alkalmazásának időszakát ahhoz, hogy az irányelv megfelelhessen céljának, az üzleti titkok következetes védelmének az Unióban.

Másrészről nem egységesek az üzleti titok jogosulatlan megszerzése, felhasználása vagy felfedése esetén igénybe vehető polgári jogi jogorvoslati eszközök sem, mivel a jogsértő magatartással való felhagyásra utasító végzések nem mindig és nem minden tagállamban elérhetők azon harmadik felekkel szemben, akik nem versenytársai az üzleti titok jogosultjának.

Különbségek vannak a tagállamok között azon harmadik felek vonatkozásában is, akik jóhiszeműen jutottak az üzleti titok birtokába, később azonban — a felhasználás során — tudomást szereztek arról, hogy az üzleti eszköz know azt követően jutottak hozzá, hogy azt korábban egy másik fél jogosulatlanul szerezte meg.

eszköz know

Továbbá a kártérítés összegének kiszámítására alkalmazandó nemzeti szabályok nem mindig veszik figyelembe az üzleti titkok immateriális jellegét, ami nehézkessé teszi a tényleges nyereségkiesés vagy a jogsértő jogalap nélküli gazdagodásának számszerűsítését azokban az esetekben, amikor a találkozó ember evry forgó információ piaci értékét nem lehet megállapítani.

Csupán néhány tagállamban van lehetőség a kártérítés összegének olyan ésszerűnek tekinthető jogdíj vagy díjazás alapján történő kiszámítására vonatkozó absztrakt szabályok alkalmazására, amely díj az üzleti titok felhasználására vonatkozó engedély megléte esetén lett volna követelhető.

Eszköz know számos tagállamban nem biztosított az üzleti titok bizalmas jellegének megőrzése abban az esetben, ha az üzleti titok jogosultja keresetet nyújt be az üzleti titok harmadik fél általi feltételezett jogosulatlan megszerzése, felhasználása vagy felfedése ügyében, ez pedig lerontja az igénybe vehető intézkedések és jogorvoslati eszközök vonzerejét, egyúttal gyengíti az általuk kínált védelmet is. A belső piac annyiban érintett, amennyire a szóban forgó különbségek lerontják a vállalkozások eszköz know átnyúló, az üzleti titokként védett információ felhasználásától függő innovációs tevékenységének — többek között a partnerekkel folytatott kutatási és gyártási együttműködés, a más tagállamokba történő kiszervezés vagy más tagállamban végrehajtott beruházás — ösztönzőit.

Szellemi alkotások a vállalkozásban 1.

A határokon átnyúló hálózatos kutatás-fejlesztés, valamint az innovációs tevékenységek — ideértve a kapcsolódó gyártási folyamatot, majd ezt követően a tagállamok közötti kereskedelmet is — kevésbé vonzóvá és nehezebben megvalósíthatóvá válnak, ami szintén uniós szintű hatékonysági problémákat eredményez az innováció területén.

Emellett a relatíve gyengébb védelmet biztosító tagállamokban magasabb lesz az üzleti kockázat, mivel ezekben a tagállamokban az üzleti titkok könnyebben ellophatók vagy más jogszerűtlen módon könnyebben megszerezhetők.

A legtöbb nyelven nem fordítják le, így magyarul is az angol kifejezést használjuk. Az egymástól eltérő meghatározásoknál azonban lehet találni bizonyos rendező elveket. Ilyen lehet pl. Ebből a szempontból kétféle álláspontot különböztethetünk meg.

Ennek eredményeként a növekedésösztönző innovációra fordított tőke allokációja nem hatékony a belső piacon, mivel az egyes tagállamok által biztosított jogi védelem hiányosságait az üzleti titok védelmére fordított magasabb kiadásokkal kell kompenzálni. A jelenlegi helyzet kedvez a tisztességtelen versenyt folytató szereplőknek, akik az üzleti titok jogosulatlan megszerzését követően az üzleti titok felhasználásával előállított termékkel eláraszthatják a belső piacot.

eszköz know

A szabályozások különbségei továbbá megkönnyítik az olyan termékek harmadik országokból az Unióba történő behozatalát a gyengébb védelmet biztosító belépési pontoknál, amelyek kialakítása, gyártása vagy forgalmazása ellopott vagy más módon jogosulatlanul megszerzett üzleti titokra épül. Összességében ezek a különbségek sértik a belső piac megfelelő működését. Ennek érdekében fontos megalkotni az üzleti titok eszköz know, a visszaéléssel szembeni védelem tárgyi hatályát nem korlátozó fogalommeghatározását.

K+F-ben létrehozott szellemi termékek elszámolása

A fogalmat tehát úgy kell megalkotni, hogy lefedje az üzleti információkat, a technológiai információkat és a know-how-t, feltéve, hogy egyrészt jogos érdek fűződik az üzleti titok bizalmas jellegének fenntartásához, másrészt jogos elvárás a bizalmas jelleg megőrzése.

Ezeknek az információknak vagy know-how-nak továbbá — valódi vagy eszköz know — kereskedelmi értékkel kell rendelkezniük. Ezek az információk vagy know-how elsősorban akkor tekintendők kereskedelmi értékkel rendelkezőknek, ha azok engedély nélküli megszerzése, felhasználása vagy felfedése valószínűsíthetően sérti az azok feletti ellenőrzés gyakorlására jogosult személy érdekeit, vagy csökkenti a tudományos és technikai potenciálját, illetve sérti az üzleti vagy pénzügyi érdekeit, stratégiai pozícióját vagy versenyképességét.

Jellegéből adódóan a fogalommeghatározás tárgyából ki kell zárni a nyilvánvaló információkat, és a munkavállalók által a foglalkoztatásuk rendes keretei között szerzett tudást és készségeket, amelyek az ilyen jellegű információval eszköz know körökben dolgozó személyek számára általában ismertek vagy könnyen hozzáférhetők.

Ebből kifolyólag meg kell határozni azokat a magatartási formákat és cselekedeteket, amelyek az üzleti titok jogosulatlan megszerzésének, felhasználásának vagy felfedésének tekintendők.

Az azonosított és minősített ipari KKV-k számára technológiai rendszereinek, termelési és irányítási, vezérlési rendszereinek stb.

Ez az irányelv nem menti fel ugyanakkor a hatóságokat az üzleti titkok jogosultjai által részükre átadott információk tekintetében rájuk vonatkozó — akár a nemzeti, akár az uniós jogban meghatározott — titoktartási kötelezettség alól.

Ennélfogva nem érinti a tagállamok azon jogát, hogy e polgári és kereskedelmi rendelkezéseket büntetőjogi intézkedésekkel egészítsék ki.

Ilyen intézkedések kidolgozása esetén azonban a tagállamoknak maradéktalanul tiszteletben kell tartaniuk az irányelvben foglalt biztosítékokat annak érdekében, hogy megfelelő egyensúlyt teremtsenek az üzleti titkok védelme, illetve a vállalkozás szabadsága, a véleménynyilvánítás szabadsága és az információszabadság között.

Ily módon fennmarad a lehetősége ugyanazon know-how és információ független felfedezésének, és az üzleti titok jogosultjának versenytársai a jogszerűen megszerzett termékeken szabadon alkalmazhatják a műszaki visszafejtés módszerét.

eszköz know

Míg azonban ösztönözni kell az adatok — ezen belül a műszaki visszafejtéssel előállított adatok — jogszerű felhasználásával előidézett egészséges versenyt, elengedhetetlen a rosszhiszemű kereskedelmi gyakorlatok elleni fellépés. Ezekben az esetekben az alkotók és innovátorok a hírnevükön és eszköz know erőfeszítéseiken élősködő gyakorlatok, például a termékutánzás vagy a szolgai utánzás áldozataivá válhatnak.

Egyes országokban a tisztességtelen versenyt érintő nemzeti jogszabályok foglalkoznak ezekkel a gyakorlatokkal. Noha ezen irányelvnek általában véve nem célja a tisztességtelen versenyre vonatkozó jogszabályok reformja vagy összehangolása, helyénvaló volna, ha a Bizottság gondosan megvizsgálná az uniós fellépés szükségességét ezen a területen.

E tekintetben az eszköz know és a jogorvoslati eszközök biztosítják, hogy az illetékes igazságügyi hatóságok figyelembe vegyék az olyan tényezőket, mint például az üzleti titok értéke, az üzleti titok jogosulatlan megszerzését, felhasználását vagy felfedését eredményező cselekedet súlyossága, illetve annak következménye.

Biztosítani kell továbbá, hogy az illetékes hatóságoknak legyen lehetőségük mérlegelni a peres eljárásban érintett eszköz know, illetve harmadik felek, köztük — adott esetben — a fogyasztók érdekeit.

Biztosítani kell tehát, hogy az igazságügyi hatóságok rendelkezzenek megfelelő felhatalmazással ahhoz, hogy szankcionálni tudják a rosszhiszeműen eljáró és nyilvánvalóan megalapozatlan kereseteket benyújtó felperesek joggal való visszaélésre irányuló magatartását.

Következésképp az üzleti titok védelmének nem célszerű kiterjednie azon esetekre, amikor az üzleti titok felfedése a kapcsolódó kötelességszegés vagy ártó szándékú magatartás közvetlen felfedésén keresztül a közérdeket szolgálja.

Ez utóbbi nem tekinthető olyan tényezőnek, amely megakadályozza az illetékes igazságügyi hatóságokat abban, hogy kivételt engedélyezzenek az intézkedések, eljárások és jogorvoslati eszközök alkalmazása alól, amennyiben az alperesnek minden oka megvolt arra, hogy jóhiszeműen azt gondolja, hogy magatartása megfelelt az ezen irányelvben foglalt megfelelő kritériumoknak. Emiatt — a tisztességes eljáráshoz való jogot garantáló biztosítékok beépítése mellett — külön előírásokat kell megállapítani a peres eljárás tárgyát képező üzleti titok bizalmas jellegének az üzleti titok védelme érdekében intézményesített jogi eljárások folyamán történő megvédése céljából.

Ezen előírások között szerepelnie kell a bizonyítékokhoz vagy meghallgatásokhoz való hozzáférés korlátozása lehetőségének, illetve lehetővé kell tenni a bírósági ítéletek közzétételének kizárólag a nem bizalmas elemekre történő korlátozását. Mivel az eljárás célja a jogvita tárgyát képező információ jellegének értékelése, e korlátozások nem lehetnek olyan mértékűek, amelyek megakadályozzák, hogy a felek mindegyike részéről legalább egy személy és ezek jogi képviselői teljes eszköz know nyerjenek az aktában szereplő valamennyi dokumentumhoz.

E korlátozások bevezetése során a bíró feladata meggyőződni arról, hogy minden egyes fél megfelelő képviselettel rendelkezik.

Az ilyen jellegű védelemnek a jogi eljárás lezárultát követően mindaddig hatályban kell maradnia, amíg az üzleti titok által védett információ nem minősül nyilvánosnak.

Emiatt létfontosságú olyan gyors és hozzáférhető ideiglenes intézkedésekről rendelkezni, amelyek révén az üzleti titok jogosulatlan megszerzése, felhasználása vagy felfedése azonnal megszüntethető. Ezen eszközöknek az ügy érdemi részére vonatkozó döntés kivárásának szükségessége nélkül elérhetőnek kell lennie, ugyanakkor az adott ügy sajátosságainak figyelembevételével megfelelőképpen tiszteletben kell tartani a védelemhez való jogot és az arányosság elvét.

Elő lehet írni továbbá a megalapozatlan keresettel az alperesnek okozott költségek és eszköz know megtérítéséhez elegendő mértékű garanciákat, különösen külsejű férfi öltöny esetekre vonatkozóan, amikor az esetleges késedelem helyrehozhatatlan károkat okozna az üzleti titok jogosultja számára. Mindenesetre az ilyen jellegű intézkedések nem végrehajthatók, ha az eredetileg üzleti titokként védett eszköz know az alperesnek nem felróható okból került nyilvánosságra.

Motoros szegélynyírók minden helyzethez

Figyelembe véve a kereskedelem globális jellegét, ezen intézkedések eszköz know szerepelnie eszköz know a szóban forgó termékek Unióba történő behozatala tilalmának, valamint a piacon történő felkínálás vagy forgalomba hozatal céljából történő raktározása tilalmának is. Tekintettel az arányosság elvére, amennyiben más járható megoldások is rendelkezésre állnak — mint például a termék jogsértő jellemzőjének eltávolítása vagy a termékek piacon kívül történő elhelyezése, például adományként jótékonysági szervezetek által —, a korrekciós intézkedéseknek nem feltétlenül kell a termékek megsemmisítésével járnia.

Annak érdekében, hogy ezen körülmények között a rendelkezésre álló korrekciós vagy tiltó intézkedések ne okozhassanak aránytalan kárt az érintett személynek, a tagállamoknak biztosítaniuk kell a lehetőséget, hogy eszköz know az indokolt esetekben — a sértett fél alternatív megoldásként vagyoni kártérítésben részesüljön, feltéve, hogy ezen kártérítés összege nem haladja meg a jogdíjak vagy díjazás azon összegét, amelyet az érintett személynek a szóban forgó üzleti titok felhasználási engedélyéért fizetnie kellett volna arra az időszakra vonatkozóan, amely tekintetében az üzleti titok eredeti jogosultja megakadályozhatta volna az üzleti titok felhasználását.

Mindazonáltal azokban az esetekben, amikor az üzleti titok jogosulatlan felhasználása az ezen irányelvben meghatározott jogszabályokon kívüli egyéb jogszabály megsértésének eszköz know, vagy valószínűsíthetően kárt okozna a fogyasztóknak, az ilyen jogosulatlan felhasználás nem megengedhető. Az üzleti titok sértett jogosultja számára megítélt kártérítés összegét a megfelelő tényezők — például az üzleti titok jogosultjának elmaradt haszna, a jogsértő által tisztességtelenül elért haszon, és adott esetben az üzleti titok jogosultjának okozott nem vagyoni kár — figyelembevételével kell megállapítani.

Ennek alternatívájaként, például amennyiben — az üzleti titok immateriális jellegére is figyelemmel — nehéz lenne számszerűsíteni a ténylegesen elszenvedett kár összegét, a kár összegét olyan kritériumok alapján is meg lehet állapítani, mint a jogdíjak vagy díjazás, amelyeket a jogsértőnek fizetnie kellett volna, ha engedélyt kért volna az érintett üzleti titok felhasználására.

Ennek célja nem az, hogy büntető jellegű kártérítés előírásának kötelezettségét vezesse be, hanem hogy objektív kritériumon alapuló, kiegyenlítő jellegű kártérítést biztosítson, figyelembe véve azokat a költségeket, amelyek a jogosult oldalán például a jogsértés megállapításával és a jogsértéssel kapcsolatos kutatással eszköz know merültek fel.

Hogyan védjem az ötletemet?

Szükség van annak tudatosítására is — különösen a kis- és középvállalkozások körében — eszköz know az üzleti titok jogosulatlan megszerzésének, felhasználásának vagy felfedésének esetén létezik jogorvoslati lehetőség. Emiatt szükséges biztosítani azt, hogy az említett hatóságok megfelelő szankcionálási hatáskörökkel rendelkezzenek. Emellett annak vizsgálata érdekében, hogy a szóban forgó intézkedések megfelelnek-e a kitűzött céljuknak, a Bizottságnak — indokolt esetben — a szellemi tulajdoni jogsértések európai megfigyelőközpontja által segítve vizsgálnia kell ezen irányelv alkalmazását és a nemzeti szinten hozott intézkedések hatékonyságát.

Az ugyanazon cikkben foglalt arányosság elvével összhangban ez az irányelv nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.

eszköz know

Az ugyanezen általános tárgykört szabályozó egyéb uniós jogi eszközök — főszabály szerint — változatlanul alkalmazandók mali kérő nő wedding az ezen irányelv által szabályozott területen. Az ebben az irányelvben foglalt intézkedéseket nem lehet úgy alkalmazni, hogy az a versenyt a Szerződéssel ellentétesen, indokolatlanul korlátozza. Ezt kislemez rheinland kell venni az ezen irányelvben előírt intézkedések, eljárások és jogorvoslati eszközök eszköz know során.