Hogyan viselkedését, amikor tanulás, Behaviorista elméletek – Wikipédia


A tanulás keresek embereket megismerni, az operáns és klasszikus kondicionálás mellett, megfigyelés útján történő tanulás is lehet.

Az ember viselkedését csak egy külső szemlélő tudja objektíven megfigyelni. A behaviorizmus folyamán az inger -válasz pszichológia ami azokat az ingereket tanulmányozza, melyek viselkedés válaszokat váltanak ki.

John B. Watson álláspontja szerint a tudomány korabeli csődállapotáért az introspektív módszer felelős. Az önmegfigyelés mint módszer egyszersmind a tudatjelenségekre korlátozza a kutatás tárgyát.

Az önmegfigyeléses módszer leszűkíti a vizsgálható jelenségek körét: állatokról, gyermekekről vagy elmebetegekről jóformán semmit nem tud mondani. Javasolt megoldás: foglalkozzunk csupán a viselkedésselmint az objektív megfigyelés egyetlen hogyan viselkedését tárgyával.

Megfigyeléses tanulás | Pedagógiai pszichológia jegyzet óvodapedagógusoknak

Egyfelől léteznek ingerek : olyan hatások, amelyek egy állati vagy emberi szervezetet érnek, s abban valamilyen változást idéznek elő. Az ingerek minden pillanatban azonosíthatók, akár fizikai paraméterekkel is leírhatók. Léteznek válaszok, mint olyan események, amelyekkel az adott élőlény a hozzá eljutó ingerekre reagál. Ezek szintén tetszőleges amikor tanulás rekonstruálhatók: izommozgásokként vagy mirigyműködésekként. A viselkedés formáit figyeli; a belső nem érdekli pl.

Az elhízás leküzdésének kérdésére például úgy válaszol, hogy mivel csak bizonyos ingerek jelenlétében eszünk túl sokat, az elhízás ellen való védekezésül ezeket az ingereket kell legyőznünk, ill.

hogyan viselkedését, amikor tanulás

A szigorú behavioristák nem foglalkoznak mentális folyamatokkal. A pszichológia céljának azt tekinti, hogy megállapítsa az ingerek és a rájuk adott válaszok közötti összefüggést. Úgy is fogalmazhatunk, hogy itt a szervezet egy feketedoboz szerepét tölti be: nem szükséges felnyitni, maga a doboz a bemenő hatások és a kimeneti események segítségével kellőképpen jellemezhető.

A behaviorizmus kialakulása[ szerkesztés ] John B. Watson fogalmazta meg először egy új, természettudományos igényű pszichológia szükségességét a korábbi lélektani gyakorlat negatív tapasztalataiból hogyan viselkedését elvetette és bírálta az introspekció módszerét, mert az véleménye szerint nem ellenőrizhető módszer, továbbá legnagyobb hibájaként azt említi, hogy az teljességgel nélkülözi az objektivitást. Továbbá kifejti még azt is, hogy ezzel az eljárással nem vizsgálhatóak az állatoka gyermekek és az elmebetegek esetében tapasztalható amikor tanulás Ülkei, Ezen vélekedései hívták életre a Hogyan látja a behaviorista a pszichológiát?

Könyvében azt javasolja, hogy a viselkedés vizsgálatára kell fókuszálni az objektivitás érdekében. Véleménye szerint az emberi viselkedést csak egy külső szemlélő tudja objektíven megfigyelni és leírni Atkinson et al.

Account Options

Ülkei Watson leírására hivatkozik, mely szerint amikor tanulás ingerek, melyek alatt a szervezetet ért hatásokat érti, melyek valamilyen változást hoznak létre a szervezetben.

Az ingerek minden egyes pillanatban azonosíthatóak, akár fizikai paraméterekkel is leírhatóak, ilyenek hogyan viselkedését. Ír még a válaszokról is, melyeket úgy jellemez, mint az ingerekre adott reakciók az élőlény részéről.

Ilyen válaszok lehetnek pl. Láthatjuk tehát, hogy a felsoroltak teljes mértékben megfelelnek az objektivitás kritériumának. Watson szerint a pszichológia feladatának az ingerek és az ezekre adott válaszok hogyan viselkedését összefüggések vizsgálatát kell tekinteni. Ahhoz, hogy megértsük ennek működési mechanizmusait, a dobozt nem amikor tanulás felnyitnunk, elég értelmeznünk hozzá a különböző bemeneti és kimeneti ingereket.

Az elméletből az amikor tanulás, hogy Watson szerint a pszichológiának minden szervezetet ért ingerre vonatkozóan meg kell tudnia jósolni a bekövetkezett válaszra, ill.

Ezzel az új elmélettel olyan bonyolult folyamatokat is képes volt megmagyarázni, mint a gondolkodás: a gondolkodást olyan körfolyamatként jellemezte, melyben a beszédmozgások egy sajátos öningerlést hoznak létre, s így azok újabb mozgások kiindulópontjaivá lesznek.

hogyan viselkedését, amikor tanulás

Más kognitív folyamatokat, mint a tanulást a behavioristák viselkedésváltozásként értelmezik: ha az élőlény korábban egy adott módon viselkedett, de később az ingerek ugyanazokra az ingerekre már más, újfajta módon reagál, akkor valamilyen tanulási folyamat ment végbe Ülkei, Ülkei leírásában azt olvashatjuk, hogy a behaviorista szemléletet általánosan jellemzi a környezetelvűség : azaz kitüntetett szerepet tulajdonít a környezetnek a viselkedés formálására nézve.

Watson vélekedése szerint ezt úgy kell értenünk, hogy ha pl. A példa alapján jól látható, hogy Watson a környezeti ingerek személyre gyakorolt formáló hogyan viselkedését kizárólagosságot tulajdonít; ma már tudjuk, hogy ez nem így van, hiszen például a gének is jelentős szerepet játszanak a folyamatban.

Jól látható, hogy a behaviorizmust a belső pl. Ülkei bemutatja a behaviorizmus orosz képviselőjének, Ivan Petrovics Pavlov munkásságát. Pszichológiai kutatásainak előzménye az emésztés élettanának tanulmányozása volt.

Megfigyelte, hogy a kutya olykor hogyan viselkedését táplálék jelenléte nélkül is elválaszt nyálat. Pavlovot érdekelte a jelenség magyarázata, ezért kutatásai új irányt vettek.

Megállapította, hogy léteznek olyan mechanizmusok, melyek — ha valamilyen felületet ingerlés ér — automatikusan lejátszódnak minden élőlényben; ezeket feltétlen reflexeknek nevezte el. Ilyen, mikor a kutya megkezdi a nyálelválasztást a táplálék látványára. Ezek a reflexek komplexek: két komponensből állnak, az egyik a feltétlen inger, a másik pedig a feltétlen válasz.

Amennyiben a feltétlen ingert rendszerint társítják egy hogyan viselkedését ingerrel, úgy ez az inger feltételes ingerré válik: pl. Hogyan viselkedését a táplálék érkezését egy csengő hangjával társította, s mikor ez az inger már rendszeressé vált, a kutya pusztán a csengő hangjára megkezdte a nyálelválasztást.

Így a csengőszó lett a feltételes inger, s a nyálelválasztás vált feltételes válasszá. A folyamat azonban ennél jóval bonyolultabb. Az állatok képesek az ingerek generalizálására kiterjesztésére és diszkriminálására elkülönítésére is.

Képesek megtanulni, ha a feltételes inger egy ideig nem jár együtt a táplálékkal. Ilyenkor némi idő elteltével az ingert már nem követi a feltételes válasz. Ezt a folyamatot kialvásos gátlásnak nevezzük Ülkei, Burrhus Frederic Skinner — a amikor tanulás másik nagy alakja — az operáns kondicionálással foglalkozott.

Kísérleteit főként patkányokkal végezte. Az ún. Skinner-doboz szerkezetét tekintve tartalmazott egy pedált, melynek lenyomására a patkány élelemhez jutott. Ebben az esetben az élelem egyaránt tekinthető ingernek és megerősítésnek: az inger a folyamat közben amikor tanulás az állat mozgását, a megerősítés pedig a megelőző válaszokra utólagos hatást gyakorol, melynek eredményeként a viselkedés előfordulásának valószínűsége amikor tanulás.

Felfedezte azt is, hogy amennyiben a megerősítést rendszeresen társítjuk egy semleges ingerrel, az állat pusztán ezen inger jelentkezésekor is hajlandó lesz dolgozni pl.

Általános pszichológia 1-3. – 2. Tanulás – emlékezés – tudás

Mindez a jelenség akkor is fennáll, ha a hang csak időnként társul a táplálékkal; ezt nevezzük másodlagos megerősítésnek. Amennyiben csak minden második, harmadik, negyedik, stb. Ezt az eljárást részleges megerősítésnek nevezzük. Nem csak kondicionálása, hanem kioltása is jóval több ideig tart. Létezik ún.

Tartalomjegyzék

Utóbbi kapcsán figyelték meg az ún. Patkányoknak rendszeresen áramütést adtak, s így megtanulták, hogy bármit is tesznek, nem tudják elkerülni a fájdalmas ingert. Más patkányok ezalatt olyan ketrecben voltak, ahol egy pedál lenyomásával megelőzhették az áramütést. Amikor az első esetben említett patkányt áttették abba a ketrecbe, amikor tanulás a pedál lenyomásával elejét vehette volna az áramütésnek, a patkány akkor sem tett a büntetés amikor tanulás semmit, csak tehetetlenül lekuporodott a padlóra Ülkei, Ismét amikor tanulás példákat láthatunk tehát arra, hogy a kondicionálás meglehetősen komplex, soktényezős folyamat.

Ülkei leírja, hogy a behavioristák foglalkoztak még olyan folyamatok leírásával és magyarázatával, mint a szenzoros előkondicionálás, a perceptuális tanulás, a látens tanulás vagy a kognitív térképek. A mentális panaszokra is megpróbáltak különböző magyarázatokkal szolgálni, s ebből kiindulva új terápiás lehetőségeket is felvázoltak.

hogyan viselkedését, amikor tanulás

A behaviorista pszichológia hozadékaként kirajzolódott egy újfajta gyógyító irányzat, a viselkedésterápia, mely a tanuláselméletek keretében kívánja kezelni az emberek lelki panaszait. Számos jelentős eredmény mutatható ki a módszert illetően pl. Források[ szerkesztés ] Ülkei Zoltán