Száma az egyszemélyes háztartások svájc

Mivel a tó mérete idővel megnőtt, az egykori települések ma méteres mélységben találhatók.

SVÁJC VLOG : AHOL A CSAPBÓL IS EVIAN FOLYIK

Zürich városa legalább a római kor óta lakott, neve feltehetően a kelta dur víz szóból származik. Első írásos említése ből származik Turigus néven.

Német Lajos itt alapította Hildegard lánya számára a Fraumünster zárdát, melynek nagy kiterjedésű birtokokat adományozott a mai Zürich és Uri kantonokban. A zárda apátnői a város fölött is felügyeletet gyakorolták, bár Zürich ban közvetlenül a császár alá rendelt reichsfrei jogot kapott.

A városbeli hatalom fokozatosan a gazdag polgárság kezébe került, különösen az os céhlázadás után. Zürich ben csatlakozott az Ósvájci Konföderációhoz. A város száma az egyszemélyes háztartások svájc kiterjesztette hatalmát, ben megszerezte a mai kanton alsó felét, míg az északi részét a Rajnáig ban vásárolta meg a Habsburgoktól.

A reformáció idején Zürichben volt prédikátor a neves vallásreformátor, Huydrich Zwingli. A napóleoni Helvét Köztársaság felbomlása és a Konföderáció újjászervezése során Zürich kanton nyugati részeit Aargauhoz csatolták.

A kanton alkotmányát ben fogadták, legutolsó módosítása ból való. Földrajza[ szerkesztés ] A kanton az Alpoktól északra és Svájc északi részén helyezkedik el. Északon Németország Baden-Württemberg tartományának Waldshut és Konstanz kerületeivel utóbbival csak méteren és Schaffhausen kantonnal, keleten Thurgau és Sankt Gallen kantonokkal, délen Schwyz és Zug kantonokkal, nyugaton pedig Aargau kantonnal határos.

A kanton nagyobb tájai Zürich és környéke, északnyugaton Unterland, délkeleten Oberland, északkeleten Weinland és Winterthur, délnyugaton pedig Knonaueramt. Zürich kanton területének nagy részét sekély folyóvölgyek alkotják, melyek az északi Rajnába torkollanak. Hegyvidék a kanton északnyugati és délkeleti részein található. Legmagasabb pontja az méteres Schnebelhorn.