Úszunk egyetlen táncoktatás
Ne fékezd, ne is gátold, ne fogd vissza magad!
Üdvözöllek oldalunkon. Horváth Zsuzsa vagyok, a Magnólia megálmodója. Központunk Gyere el, és tapasztald meg, milyen jó egy kicsit magadra figyelni, egy órácskára megpihenni vagy éppen átmozgatni a tested.
Engedd, hogy a ritmus mozgassa tagjaid! A lüktetés, a szép tánc a véredben lakik. Figyeld azt, amit érzel, repítsen képzelet, ha hagyod, a világ is táncba kezd veled!
Örülj a múló percnek, legyél könnyed, szabad, élvezd, mert ez az élet a röpke pillanat. Ha hagyod-elvarázsol-örömöd megleled, az élet így, magától történik meg veled. Legyen a táncod könnyed, felszabadult, vidám! Naponta, ezt a táncot, én hagyom hatni rá! Ne maradj hát a padlón, emeld fel önmagad, s az élet szép zenéje, lám magával ragad!
Ha nem tér vissza, nem volt igazi tánc.
Silverstar Társulat: táncjátékon innen, gyereknapon túl
Nem az! Vannak szép táncok, örömteli táncok, pillanatnyi boldogságot, kéjt és önfeledtséget adó táncok — de nem úszunk egyetlen táncoktatás.
Az igaz tánc kibírja a távolságot. Kibírja az öregedést. Kibírja az elengedést.
Kibírja, hogy sokáig nem látom, nem ölel, nincs mellettem, máshol jár, messze jár, nem is gondol rám… de a közös zenét mégis hallja, s ha eljön az ideje, visszatér hozzám, és együtt forgunk tovább. Néhányan azért, hogy megcsaphassa őket a villám. Néhányuknak jó érzéke van a zenéhez. Vannak, akik művészek. Vannak, akik úsznak.
Vannak, akik értenek a gombokhoz. Néhányan színészek. Néhányan pedig anyák. És vannak, akik táncolnak.
- Társkereső tűzoltó
- Magnólia Mozgás & Harmónia Mosonmagyaróváron
A úszunk egyetlen táncoktatás szinte izzik körös-körülötted, gyöngéd kékre halványítva az éjjel feketéjét, a telihold elmosódik a párában, és mintha higanyezüstöt verítékezne, szellemképesek a csillagok, s oly közel hajol az ég a földhöz, hogy már-már összeölelkezik vele. Rideg gyönyörűség, téli mese. Az életed. Táncolsz, félszegen, attól tartva, hogy beroppan alattad a vékony jég, táncolsz, részegülten, már nem törődve a jeges mélységgel, s egyszer csak felemelkedsz.
The Second Waltz - André Rieu
Felujjongsz, hiszen szárnyalsz, ám ekkor elbotlasz, kékre-zöldre ütöd magad, de felkelsz, és kezded elölről, és folytatod, amikor megroppan a jég, és térdig merülsz a vízbe, kibotorkálsz és táncolsz, mígnem merevre fagynak a csontjaid, táncolsz lassulón, hanyatlón, s ha kibírod, felébred a Nap és megmelenget.
Eleinte csak kísérletezel és próbálkozol. Kutatod a tökéletest. Sok nap végeztével csak a fáradtság vesz majd körül.
Az élet a táncról szól
Időbe telik, amíg sikerül úgy táncolnod, ahogy szeretnél és sikerül valami maradandót alkotnod. Ezt a a ringató parancsot ritmusnak nevezzük, s azt a parancsot, mely a magas és mély hangok összefonódását kormányozza: harmóniának. Ezek együtt pedig a táncot teremtik meg.
- Megszűnése levél online társkereső
- Az élet a táncról szól - LATIN DANCE GROUP
Egyáltalán nem érdekel minket, hogy a társadalom hogyan tekint ránk. Az egyetlen dolog, amitől félünk, hogy egyszer csak elfáradunk, hirtelen véget ér.
Ezek azok a hívószavak, amelyek egyetlen történetben csengnek össze a német nyelvterület meseklasszikusában, a Jancsi és Juliskában. Sokan, sokféle módon nyúltak már az eldobott gyerekek történetéhez. A guruló, forgó színes díszlet és a külön az előadásra készült jelmezek, azon túl, hogy profi munkák — előbbi Náday István, utóbbi a Sikk divatszalon munkáját dicséri -remek atmoszférát teremtenek. Egyszerre mesés és valóságos a nézők elé varázsolt kép.
Ezért bármit megteszünk, hogy minél tovább tartson. Mert a valósággal az a baj, hogy nincs hozzá háttérzene….