Mit találkozik valaki
Támogasd a munkánkat!
Hogyan fejtik ki hatásukat a védőoltások?
A koronavírus-újrafertőződés első dokumentált esetét augusztus végén mutatták be a Hongkongi Egyetem kutatói, akkor egy 33 éves férfiről derült ki, hogy 4 és fél hónappal a COVID betegségből való felgyógyulása után újra megfertőződött a SARS-CoV-2 koronavírussal. Korábban Kínából jelentettek olyan eseteket, amelyekben a kórházból gyógyultan hazaengedett covidosok szervezetében mutatták ki újra a vírus jelenlétét, de azoknál nem volt egyértelmű, hogy valóban a felépülés után fertőződtek meg újra, vagy néhány megbújt vírusrészecske újította ki a fertőzést.
A hongkongi példa mindenesetre megnyugtatta a szakértőket, mivel azt látták, hogy míg az első fertőződést a jól ismert tünetekkel járó betegség is követte, a második után tünetmentes maradt a férfi. Ez azt sugallta, hogy az immunrendszer megjegyzi a vírussal való első találkozást, és beindul a sejtes immunizáció, így a szervezet már vissza tudja verni a vírus legközelebbi támadását, mielőtt az ismét nagyobb gondot okozhatna.
Aztán néhány nap múlva az immunológusok is elbizonytalanodtak. Rövid időn belül három különböző helyről, Hollandiából, Belgiumból és Mit találkozik valaki is jelentettek olyan eseteket, amelyekben a koronavírus egy másik törzse fertőzött meg embereket, vagyis nem csak a lappangó vírus indított újabb támadást.
Ahhoz, hogy az újrafertőződés tényét meg tudják állapítani, a hongkongi és nevadai kutatóknak szekvenálniuk kellett az első és a második fertőzés során támadó vírusok genomját — a kettő közötti különbségek kimutatása után lehet levonni azt a következtetést, hogy a SARS-CoV-2 eltérő vírustörzsei okozták a fertőzést. Mivel azonban a 27 milliónál is több globális eset között egyelőre alig néhány újrafertőződést jegyeztek fel legutóbb Nagy-Britanniábóla nemzetközi szakértők sem tudják, milyen gyakran fordulhat elő, hogy valakit többször is megfertőzzön a koronavírus.
- A kötelező távolmaradásra vonatkozó kérdések K: A karanténra vonatkozó egyetemi rendelkezés életbe lépése előtti két hétben pl.
- Ember bejelentkezik de nem kér találkozik
- Mitől függ, hogy elkapjuk-e a vírust, és az milyen megbetegedést okoz?
Thomas Geisbert, a Mit találkozik valaki Egyetem galvestoni orvosi kutatóközpontjának virológusa a Nature-nek azt mondtamit találkozik valaki már csak idő kérdése, mikor tudhatnak meg többet a jelenségről, hiszen az egyes országok egyre többet tesztelnek a hongkongi férfi például akkor tudta meg, hogy újra koronavírusos, miután spanyolországi utazásából hazatérve a repülőtéren elvégezték rajta a kötelező ellenőrzéstráadásul a mit találkozik valaki számos pontján az első hullám lecsengését követően ismét felívelőben vannak az esetszámok.
Hónapokkal a tavaszi fertőzések után pedig már azok is újra ki vannak téve a vírusnak, akik egyszer már tünetmentesen vagy enyhébb betegséggel megúszták a COVIDet.
Koronavírus kisokos
mit találkozik valaki Szerinte viszont azóta — legalábbis az USA-ban — felállították és kijelölték azokat az intézményeket, ahol a pozitív koronavírustesztek vírusgenomjait nagy mennyiségben szekvenálni tudják, így sokkal könnyebb lesz az egyes esetek követése, és ezzel együtt az újrafertőződések keresi az embert párizsban is.
Most akkor meddig lesz immunis, aki egyszer már átesett a fertőzésen? A Pécsi Tudományegyetem virológusai szerint az immunitás skálája négy alapvető csoportra osztható.
A fertőzést követő, élethosszig tartó vagy sterilizáló immunitás meggátolja az újrafertőződést. Ez a legjobb eshetőség, de légúti vírusoknál nem jellemző, az eddigi esetek alapján kizárható. A funkcionális immunitás, amelyre a leginkább hasonlít az eddigi legrészletesebben feltárt hongkongi eset, szintén előnyös forgatókönyv lenne.
Ez nem gátolja meg az ismételt fertőződést, de hatalmas terhet vesz le a társadalomról és az egészségügyi ellátóintézményekről. Ennek időbeli lefutása azonban nagyon fontos és még továbbra is nyitott kérdés. További kulcsfontosságú kérdés a különféle társadalmi csoportok reakciója, immunválasza.
A szervezet változó mértékű immunválasszal reagál az újrafertőződésre, a sejtes immunválasz mértéke is csökken, így mit találkozik valaki hónaponként újra el lehet kapni a fertőzést. Az utolsó lehetőség a teljes mértékben elmúló immunitás, de erre a oldal házasság találkozás az esély.
Ez újrafertőződés esetén hasonló, de leginkább ugyanolyan betegséglefolyást jelentene.
A virológusok szerint nem kizárható, hogy néhány emberben sterilizáló immunitás is kialakulhat, de a tudomány jelenlegi ismeretei alapján a funkcionális és idővel csökkenő mértékű immunitás lehet a domináns. Ez egy olyan jövőképet fest, ahol a világ országai fokozatosan elhagyhatják az elmúlt hónapokban megismert kemény intézkedéseket.
Ehhez azonban idő kell, és a globális népesség jó része még nem találkozott a vírussal — a teljes fellélegzést csak a vakcina és a vírus kontrollált terjedése hozhatja el fokozatosan. Természetes variánsa a rágcsálókról, háziasított teheneken keresztül fejlődött emberről emberre terjedő koronavírussá.
Mára ez a vírus a nátha koronavírusok csoportját gazdagítja és világszerte általánosan elterjedt. Azt például a vakcinafejlesztés szempontjából is fontos lenne megállapítani, hogy az immunológiai memória, vagyis az adaptív immunrendszer emlékezőképessége milyen mértékben befolyásolja a tünetek jelentkezését újrafertőződés esetén. A vírus mutációja ugyanis egyaránt eredményezhet enyhébb és sokkal súlyosabb betegséget is — az eddigi példák többsége szerencsére az előbbi felé mutat.
Éppen ezért olyan ijesztő a nevadai eset: ha a második fertőzést követően több embernél is súlyosabb tünetek jelentkeznek, az azt jelenti, hogy az immunrendszer működése csak ront a helyzeten.
Koronavírus (JOKT) – gyakran ismételt kérdések (GYIK)
Azt már korábban is megfigyelték, hogy a COVID egyes komoly eseteit még tovább súlyosbították a nem megfelelő immunválaszok, amelyek következtében a szervezet a saját egészséges szöveteit kezdte támadni és rombolni. Olyan eseteket is feljegyeztek az első hullámban, amelyekben a SARS-CoV-2 ellen termelt antitestek nem a szervezet vírus elleni harcát, hanem magát a vírust segítették.
Az antitestfüggő felerősítésnek nevezett jelenség ritka, de a koronavírusok SARS, MERS elleni vakcinafejlesztések során már többször találkoztak a problémával.
Az antitestek kék-piros reagálnak a koronavírus nagy, piros mit találkozik valaki miután a vírus bejut a sejtekbe, és elkezdené másolni magát, az antitestek a vírusfehérjékhez kapcsolódva megjelölik a vírust az immunsejtek számára mint elpusztítandó kórokozót.
