Ember és a talaj kutatási


Egy centi talaj kialakulásához akár ezer év is kell, viszont egy év alatt elviheti az erózió. Tóth Gergellyel, a keszthelyi Georgikon egyetemi tanárával, a Globális Talajpartnerség európai kutatási pillérének elnökével a talaj fontosságáról beszélgettünk és arról is, hogy ehhez kapcsolódva mennyire kiemelt téma az élelmiszerbiztonság Kínában.

Vannak, voltak bizonyos tudományos műhelyek, amelyek ott vannak a nemzetközi élvonalban, nem kell őket lebecsülni, sőt, de nem ez a jellemző. Ám a felsőoktatás tizenegy egyetem tizenhét képzőhelyén folyt, vegyes minőségben, általánosságban nehéz beszélni róla.

Annyi biztos, hogy vannak rendkívül és vannak kevésbé színvonalas műhelyek. Hogy hová lehet pozicionálni? Azok közé tartozom, akik azt gondolják, hogy néhány éven belül meg lehet közelíteni az élvonal mögötti részt.

A talaj az élet maga

Tíz-húsz éves távlatban pedig nagyon közel lehet kerülni a közvetlen élvonalhoz. De van még egy pár amerikai és kínai egyetem is az élvonalban.

A Kínai Agráregyetem a harmadik a világranglistán. Ez egy több campusszal rendelkező egyetem, ebben hasonlít a mostani magyar elképzeléshez. És ha azt nézzük, hogy ötvenmilliárd forintnyi az éves kutatási forrása, akkor van még hová fejlődnünk.

Új kutatások bizonyítják: a glifozát perzisztens a talajban

Ott húszezer agrárhallgató van, több mint itthon összesen. Keszthelyre akartam menni, de a felvételi tájékoztatóban akkor először meghirdettek kínai ösztöndíjakat is. Gondoltam, megpróbálom, és sikerült. A mezőgazdaság mindig is kiemelt ágazat volt, több minisztérium is foglalkozik vele, van külön tárcája a földügyeknek és a klasszikus agráriumnak, és ha a talajt nézzük, a környezetvédelemnek is. Bizonytalan időket élünk, a koronavírus megmutatta, hogy két hét alatt a feje tetejére állhat a világ, és a kí­nai­ak feltöltik a készleteiket.

Amikor kint tanultam, a nyolcvanas évek végén, már összehasonlítás portál társkereső hoztak egy olyan ember és a talaj kutatási az egyetemünkre, amilyenről akkor itthon még nem is hallottak.

ember és a talaj kutatási költség francia

A kutatási eredményeket nagyon hamar átültetik a gyakorlatba. Ott a körkörös gazdaságot is újragondolják. A hagyományos kínai farm a Jangcétól délre áll egy rizsföldből, egy halastóból és mondjuk egy banánültetvényből.

És ott a budi a halastó felett van, abból öntözik a rizsföldet és az ültetvényt is, alig megy ki anyag a rendszerből. A kínaiak látták, hogy ennek a rendszernek a hatékonysága véges, és sok kutatást végeztek, hogy ebből többet hozzanak ki fenntartható módon. Igaz, még nem megy tökéletesen, de gondolkodnak rajta, és előbb-utóbb meg fogják csinálni. A talaj hogyan kapcsolódik ide? A talajnak nagyon fontos a mennyisége és a minősége.

Kínában ez különösen fontos, hiszen hiába nagy ország, a hetven százaléka nem művelhető. Mi jobban állunk, Kínában a mérőszám hétszázad hektár, ennyi jut egy emberre. Itthon fél hektár. A degradációs veszélyek, amelyekből itthon sok megjelenik — szikesedés, erózió, tömörödés, szervesanyag-csökkenés, savanyodás, lefedés — ezt a minőséget folyamatosan rombolják. A hazai földtörvény jó, de szigorúbban kellene betartatni. Kínában ez még szigorúbb. Ember és a talaj kutatási településnek ki kell jelölnie egy magterületet, amit nem építenek be.

Ezenkívül, ha mezőgazdasági területet építenek be, akkor máshol kétszer annyit kell művelésbe vonni. A degradációt hogyan ember és a talaj kutatási megállítani? Bár ezek egyre inkább előtérbe kerülnek. Az ENSZ-nek is vannak fenntarthatósági céljai, szeretnék elérni ra, hogy ne pusztuljon több termőföld, mint amennyi máshonnan ember és a talaj kutatási vonható.

Szemben a gyártók állításával, a glifozát perzisztens a talajban, ami nemcsak a talaj termékenységére és a termesztett növények minőségére, hanem az ember és a környezet egészségi állapotára is hatást gyakorol. A vizsgálatot 11 EU tagállamban, eltérő földrajzi és éghajlati körülmények között hat növénytermesztési rendszerben végezték. Dánia, az Egyesült Királyság és Portugália érték el a legrosszabb eredményt, ezekben az államokban mutatták ki leggyakrabban a szennyeződést és a vizsgálatból úgy tűnt, Olaszország és Görögország kevesebb glifozátot használ a szántóföldeken.

Az EU-nak is vannak hasonló ajánlásai. Sajnos azt a talajvédelmi direktívát, amit az Európai Bizottság ban kezdeményezett, és az Európai Parlament is támogatott, az Európai Tanácsban öt ország blokkoló kisebbsége miatt nem fogadták el.

A talaj-növény-állat-ember tápláléklánc szennyeződése kémiai elemekkel Magyarországon

Nekünk jó talajadottságaink vannak, és itthon sok minden szigorúbb, mint a nyugat-európai országokban. Valószínű, hogy a magyar döntéshozók azt is belátták, hogy a talaj nem helyi érdekeltségű dolog.

Az élelmiszerbiztonság szavatolása mellett a másik kiemelt talajfunkció a klímavédelem. Kevesen tudják, hogy a talajban lévő szervesszén-készlet háromszor nagyobb, mint ami a felszín feletti élővilágban megtalálható. Vannak olyan becslések, amelyek szerint a ember és a talaj kutatási található szén két-háromszorosa van a talajban, pontosabban a humuszban.

Egyébként minél magasabb a talaj szervesszén-tartalma, annál jobbak az egyéb adottságai is, ami a klímaváltozás kapcsán felértékelődik. Ha négy ezrelékkel lehetne növelni a talajok szervesszén-tartalmát, azzal ellensúlyozni lehetne a szén-dioxid-kibocsátás káros hatását.

Ez nem is tűnik teljesíthetetlennek, bár ennek sikere itthon változó, részben azért, mert kevés a csapadék.

Ezért nagyon jó kormányzati stratégia, hogy az öntözéssel stabilizáljuk, növeljük a termelést. Agrárpotenciálunk jobb, mint a mediterrán országoké, de öntözés nélkül rosszabb, mint az atlanti térség államaié.

A művelés is nagyon fontos.

Hírek, cikkek

Itthon a talaj minősége, a klimatikus hatás, ami évente változik és a talajművelés összessége nagyjából hasonló arányban szerepel a termésben. Van olyan év, amikor a talajok különbségét egy jó klimatikus évjárat kiegyenlíti, és van olyan, amikor egy jó vízgazdálkodású talaj nagyon jól terem, egy homoktalaj pedig alig, mert hamar kiszárad.

Először is nem kell elvinni onnan, ez a legfontosabb.

ember és a talaj kutatási ismerje meg a háromszög hasonlóságok

Amikor learatják a terményt, a szármaradványokat be kell szántani. A talajnak, úgy tűnik, ez a legjobb. A következő a szerves trágyázás — de a szerves és a műtrágya kombinációja is jó —, mert minél nagyobb a zöldtömeg, annál nagyobb a gyökértömeg is, ami aztán lebomlik.

ember és a talaj kutatási christa appelt menyasszonyok

Ezt a folyamatot segíti a sekély művelés is. Aztán vannak új eljárások, a biológiai anyagokból faszénszerű porózus anyagot állítanak elő, amit beszántanak. Egy kiskanálnyi talajban annyi élőlény van, ahány ember a Földön, ami csodálatos. Több milliárd mikroorganizmus dolgozik benne. Ehhez kapcsolódóan a biológiai diverzitás is olyan talajfunkció, amely egyre fontosabb. Ha csak azt nézzük, hogy mint korábban, úgy ezután is gyógyszerek potenciális forrása lehet a talajélet, amely olyan sokszínű, hogy nem is ismerjük jó részét.

De a talaj megszűri a vizet is, és rajta állunk. A kínaiaknál például a talaj írásjele is jellegzetes, azt mutatja, hogy a földből kijön a növény, nekik kevésbé kell magyarázni, hogy a talaj nemcsak kémiai, fizikai, biológiai közeg, hanem az élet maga.

A humusz és a homo szó is egy gyökből ered.

  • Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal | Mennyit tudsz a talajokról?
  • október | | Magyar Talajtani Társaság
  • A biotikus biológiai alrendszer az élő szervezetek, az abiotikus pedig az élettelen anyagok összessége.
  • Vajon egészségesek-e a talajaink?
  • Társkereső angolul
  • Törökország társkereső
  • Talajvédelem – Wikipédia
  • Это был абсолютно бесплодный мир, и им трудно было представить себе психологический склад существ, которые его населяли.

A bibliai porból lettünk, porrá leszünk, azaz hogy az ember és a föld szinte egylényegű, az említett két szóban is megjelenik. Hiszen most nagyon úgy néz ki, hogy az emberiség a nyolcmilliárdos szintet is túllépi. Degradáció mellett ez biztosan nem tartható fenn, annak gátat kell szabni. Ha ez nem történik meg, akkor az emberiség, vagy egy része legalábbis szűkölködni fog, akár már húsz-harmincéves távlatban is. Azt azonban látni kell, hogy vannak különbségek.

Magyarország mindig önellátó lesz, de sok ország nem az, importra szorul. És vannak gazdag országok, Hollandia és Japán például, amelyek importra szorulnak, és úgy tűnik, már fel is adták, hogy önellátók legyenek.

Túlnépesedettek, és nincs elég termőföldjük.

Szerző: MTT admin Az időjárás kegyes volt hozzánk, így a sátrunkhoz folyamatosan érkeztek az érdeklődők. A program keretében a gyerekek, a diákok és a rendezvény felnőtt érdeklődői négy témakörben, különböző ismereti szinteken találkozhattak a talajokkal, azok jellemző tulajdonságaival, kiemelve azok jelentőségét az emberiség és a földi élet szemszögéből: A Talajfizikai bemutató keretében a talajok fizikai tulajdonságaival és azok jelentőségével ismerkedhettek az érdeklődők, ahol szemcseösszetétel meghatározást végezhettek gyúrás próbával, vizsgálhatták a különböző fizikájú talajok ülepedését, színt határozhattak meg Munsell skála alapján. A Talajkémiai bemutatón a talajok kémiai tulajdonságaival és annak jelentőségével ismerkedhettek meg az érdeklődők, ahol mérhettek pH-t indikátorpapírral, sósavval mésztartalmat határozhattak meg, illetve szivárvány minden színét kikeverhették a különböző pH-jú vizes oldatokból.

Szegényebb országoknál — Egyiptom, Pakisztán — lehetnek gondok, ha kevés és drága lesz az élelmiszer. A migrációs nyomás éppen emiatt lesz egyre erősebb, ha a klímaváltozás és a népességnövekedés élelmiszerhiányt indukál, akkor ezekből az országokból még többen áramlanak Európába.

Hollandia és Belgium is erős szövetségi rendszerben van, mert egyébként nem meghatározó államok a világban, de emiatt, úgy tűnik, az élelmiszerbiztonságot is más dimenzióból nézik, nem leválasztva az általános katonai biztonságuktól. Úgy gondolják, ha elég gazdagok, és elég erős a hesse több jegyet egyetlen szövetségi rendszer, akkor nekik nem lehet bajuk.

Viszont azt gondolom, mi túl kényelmes helyzetben vagyunk és kicsit trehányan bánunk a talajainkkal, lehetne ezt a kérdést megfontoltabban is kezelni.

Ennek a lényege, hogy felbecsülték a csernozjom talajokat, amelyek nyugati kiterjedése nagyjából nálunk ér véget, bár egy kevés van még az osztrákoknál is. A keleti vége Kína keleti végében van. Társkereső neuruppin a térségben folyik az Amur, amit a kínaiak a Fekete sárkány folyójaként emlegetnek, mert fekete színű a szabad flört programot humuszanyagoktól, a Ember és a talaj kutatási folyó meg egyébként a lösztől sárga.

Talajvédelem

Mindkét folyót jellemzi a talaj, amelyen áthalad. De a kínaiak azt is felismerték, hogy a feketeföldek térsége nagyon kiemelt része a világnak. Ráadásul egybeesik az Egy út, egy övezet stratégia területével is, azzal, ahol a kínaiak az új gazdasági tengelyt ki akarják alakítani. A talajképződés nagyon lassú folyamat, egy centi talaj kialakulásához természetes viszonyok között akár ezer év is kell.

Árnyoldala, hogy az éhséget számos fejlődő országban nem volt képes felszámolni. Az éhezők száma a milliót ma is meghaladja a Földön, és ez a szám feltehetően drasztikusan nőni fog.

És ez a mennyiség egy év alatt eltűnhet. De az is igaz, hogy okszerű műveléssel, szervesanyag-visszapótlással lehet a talajt újra kondicionálni.

A nő szerelem ghana a komposztálással gyorsabban lehet sikert elérni, de nagyüzemi körülmények között az nem működik. Ahol van tér, ott ez nem okoz gondot. A hollandok az ipari parkokat választották.

A kínaiak próbálják ezt szabályozni. Van bizakodás az emberiségben, hogy kisebb területről több élelmiszert lehet majd lehozni. Ezt célozza itthon az új Szent István Egyetemünk is. A mezőgazdaság felemelkedésének záloga a képzés és az innováció. Összehasonlításképpen: Kínában többet fordítanak erre a területre, mint az uniós programok összesen.

Újratervezés: küldetés a (termő)talajok egészségéért! II. rész

De van egy idei nyolcvanmillió eurós uniós program, ami a közös agrárpolitika talajtani információbázisát akarja megalapozni. Ebben a giga-együttműködésben az Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani Intézete vesz részt, részletes talajtani térképeket készítenek. Ebből is látszik, hogy egyre nagyobb szerepet kap a talajvédelem, kiemelt szerep jut a produktivitás megőrzésének és a művelési eljárásoknak.