Módszerek megismerésére iskola. Fejezetek a pedagógiai pszichológia köréből
Az átalakuló gazdasági, kulturális, társadalmi berendezkedésünk megváltoztatja a munkaerőpiacnak a munkavállalókkal szembeni igényeit is.
Az előadások a következő témára: "A tanulók megismerésének módszerei"— Előadás másolata:
A piacgazdaság szükségszerű velejárója a változékonyság, az új feladatok jelentkezése, ennek követéséhez, illetve az ezeknek való megfeleléshez viszont olyan szakemberekre van szükség, akik — amellett, hogy teljesítményképes tudással rendelkeznek — elfogadják a kihívásokat, rugalmasan tudnak alkalmazkodni és készek folytonosan megújulni. A piacgazdaság nyilvánvalóan azt várja el az iskolarendszertől, hogy olyan szakembereket képezzen, akik az általa támasztott igényeknek meg tudnak felelni.
- A tanulók megismerése, megértése A megismerés szempontjai Didaktikánk egyik legfontosabb alapelve a tanulók egyéni sajátosságaihoz igazodó, segítő-ösztönző alkalmazkodás.
- Minden ember boldogságot keresi, még az egyik, hogy lógni
- A gyermekek megismerése
- A pedagógus eszközei a diákok megismerésében: közvetlen megfigyelés: előre meghatározott kritériumrendszer alapján megfigyeljük a diákot.
- A tanulók megismerésének módszerei - ppt letölteni
Ez azonban az iskolarendszer tartalmi és szerkezeti átalakítása nélkül nem valósítható meg. Elképzelhetetlen — vagy legalább is sokáig nem tartható —, hogy miközben életünk minden területe változik, az oktatás ne kövesse ezeket a változásokat.
Számos ország példája mutatja, hogy éppen azáltal erősödhettek meg és válhattak a világpiac elismert szereplőjévé, hogy a kihívásokkal szembenézve rájöttek: hosszú távon az oktatásba való befektetés, annak korszerűsítése lehet a felemelkedés záloga. Nincs ez másképp szűkebb területünk, a tanárképzés vonatkozásában sem.
A pedagógusokkal mint munkavállalókkal szemben — a maguk területén — ugyanazok az elvárások fogalmazódnak meg, mint általában a munkaerővel szemben. Ezeknek az elvárásoknak viszont csak akkor tudnak megfelelni, ha a képzésük során erre felkészítik őket.
Társadalmunk fejlődésének jelenlegi szakaszában már módszerek megismerésére iskola látszik, hogy az eddigi tantárgyközpontú felkészítés helyett inkább azokra a feladatokra kell koncentrálni, amelyeket a pedagógusnak a tanári pályán el kell látnia. Nézetünk szerint a tanárképzés egyetlen liezen nem abból kell kiindulni, hogy a tanár még alaposabban ismerje azt a szakterületet, amelyet tanít, hanem abból, hogy mint tanárnak mihez kell értenie.
Természetesen értenie kell a szakjához, de ugyanúgy értenie kell például — hogy csak néhány szempontot említsünk — az óra irányításához, az órai tevékenységek megszervezéséhez, a fegyelem megteremtéséhez, az ellenőrzéshez, oktatási segédeszközök készítéséhez, az oktatástechnikai eszközök használatához, az scorpion társkereső konfliktusszituációk kezeléséhez, a vitavezetéshez, a csoportfolyamatok irányításához, a kommunikatív jelzésváltások értelmezéséhez, a tanulási módszerekhez, módszerek megismerésére iskola tanulás motiválásához, a kivételes gyermekekkel való foglalkozáshoz, vagy a tanulók megismeréséhez.
Mindezek szervesen hozzátartoznak ahhoz, amit összefoglalóan tanári mesterségnek nevezünk. A továbbiakban — a témánkat még inkább szűkítendő — ezek közül a tanulók megismerésének a problémakörét fogjuk körüljárni, amit az indokol, hogy a tanárképzésnek meglehetősen elhanyagolt területe.
A tanulók megismerésének kérdése a pedagógusok és a tanárképzés oldaláról Ma már aligha vonja egyetlen pedagógus módszerek megismerésére iskola kétségbe, hogy módszerek megismerésére iskola tanulók alapos megismerése nélkül nem lehet eredményes pedagógiai munkát végezni. Ugyanakkor a pedagógusokkal folytatott beszélgetések, illetve a tanári továbbképzések tapasztalatai arra mutatnak rá, hogy a hazai pedagógiai gyakorlatban ez a terület mindmáig fehér foltnak számít.
Az óvodapedagógusoktól a középiskolai tanárokig mindenki egybehangzóan állítja, hogy a képzése során ilyen jellegű felkészítést nem kapott, holott most látja, erre milyen nagy szüksége lenne.
A szaktárgyi, az elméleti pedagógiai, pszichológiai és a gyakorlati tanításmódszertani felkészítés ugyan magas szintű, de a pedagógusi kompetenciák egy részének a kialakításával — így a tanulók megismeréséhez való hozzáértéssel is — a képzés során nem törődnek.
Erről legfeljebb elviekben hallanak valamit, a gyakorlati módszerekről jóformán semmit. Az igazsághoz tartozik, hogy olyan feladat ez, aminek a jelentőségére a tanárszakot felvett hallgatók csak a pályára kerülve éreznek rá igazán.
Amíg a képző intézmény falai között tartózkodnak, addig nem is tartják ezt fontosnak. Tudomásul veszik, hogy a tanári diploma megszerzéséhez pedagógiát és pszichológiát kell tanulniuk, de az nemigen foglalkoztatja őket, hogy mindebből mire lesz szükségük, a szemléleten kívül mi kell ahhoz, hogy a tanári pályán helytálljanak, pedagógusként hatékonyak legyenek.
Azt tudják, hogy a szaktárgyukban kompetensnek kell lenniük, a tanítási módszerekben kompetensnek módszerek megismerésére iskola lenniük, azonban azt legfeljebb csak sejtik, hogy a tanítási-tanulási folyamat másik oldalán ott van a diák, akiről nem ártana tudni valamit. Amit hallgató korukban még csak sejtenek, az a pályára kerülvén bizonyossággá válik: száma nő keres férfit tanári mesterségbe bizony beletartozna a tanulók megismeréséhez való hozzáértés is.
Ez a felismerés nem azonnal következik be. A frissen képesítő vizsgát tett tanár az iskolában eleinte még azzal van elfoglalva, hogy megálljon az módszerek megismerésére iskola előtt, valahogy fegyelmet teremtsen, és — felidézve a módszertanból tanultakat — megpróbálja az adott tananyagot a legjobb tudása szerint átadni.
A fejezet célja
Később, amikor az óravezetés technikája begyakorlódik és már nem kell görcsösen magát figyelnie, mindinkább észreveszi, hogy mindegyik tanuló más és más mikrokozmosz, és nagyon sok múlik azon, hogy mennyire ismeri meg a tanulókat a maguk egyedi mivoltában. Ekkor szembesül igazán azzal ténnyel, hogy a képzése során sok mindenre felkészítették, azonban a tanulók módszerek megismerésére iskola elvi, de főleg a gyakorlati vonatkozásaiban teljességgel járatlan.
Mit tehet az a pedagógus, aki felismerve ezt a hiányosságát kompetenciát szeretne szerezni a tanulók megismerésében? Itt elvileg kétféle megoldás merülhet fel.
Az egyik, hogy maga próbál meg utána nézni a dolgoknak, a másik pedig, hogy a tanári továbbképzésben reménykedik. Sajnos mindkettőnek módszerek megismerésére iskola a maga buktatója.
Az autodidakta képzés egyfelől rengeteg energiát emészt fel, másfelől szakavatott irányítás híján az eredményessége meglehetősen kétséges. A meghirdetett továbbképzésekről viszont kiderül, hogy ezek rendszerint egészen más témák köré szerveződnek. Kivételt képeznek a speciálisan erre a célra szervezett, huzamosabb ideig tartó, tanfolyamszerű továbbképzések, ezek azonban rendkívül ritkák, nem beszélve a komoly költségkihatásukról.
Mindez egyértelműen azt húzza alá, hogy a tanulók megismerésének a kompetenciáját a graduális képzés keretében célszerű kialakítani. E kompetencia kialakítása a tanárképzés pszichológiai programján belül látszik kivitelezhetőnek.
TOP 5 PUSKÁZÁSI MÓDSZER KÖZÉPISKOLÁBA !! (Csalások)
A jelenleg hatályban lévő egyetemi tanárképzési tanterv ehhez a szervezeti formát ma már biztosítja, de csak a legutóbbi idők vívmányaként. Amikor az es évek második felében a pszichológia ismét polgárjogot nyert a tanárképzésben, a tanárjelöltek hosszú időn keresztül szinte kizárólag elméleti felkészítést kaptak pszichológiából.
Általános lélektant, fejlődéslélektant és pedagógiai pszichológiát hallgathattak egy-egy féléven át, de minthogy e tárgyak tantervében a tudományterületek belső logikája érvényesült, az így szerzett ismereteknek alig volt köze a gyakorlati pedagógiai munkához.
Ezen próbált segíteni a as évek derekán életbe lépett új pszichológiai képzési program, amely szakított a tudományterületek belső logikájának elvével, ehelyett inkább egyfajta integrációt próbált megvalósítani. Ez a pszichológiai tanterv szintén három blokkból épült fel.
Az első blokk a nevelői munkában fontosnak tartott általános- személyiség- és szociálpszichológiai ismereteket kívánta közvetíteni, a második a szocializációt, a harmadikban pedig a nevelés és oktatás pszichológiai problémáinak elemzésére került sor. Előnye volt a közvetíteni kívánt pszichológiai ismereteknek a tematikus feldolgozása, hátránya volt viszont, hogy a tanterv másik célkitűzését, a gyakorlatorientált képzést nem sikerült megvalósítani, aminek a fő oka a nagy létszámú hallgatói csoportokban keresendő.
A tanulók megismerésének módszerei
A tanulók megismerésének a kérdése a es évek elején életbe lépett egyetemi tanárképzési tantervben merült fel először. Ez a jelenleg is érvényes pszichológiai program módszerek megismerésére iskola elméleti ismereteket egyetlen blokkba sűríti, a másik két blokk pedig — a pedagógusjelölt személyiségének gyakorlati fejlesztése és a nevelés gyakorlatának pszichológiai kérdései — egy-egy listát kínál a hallgatók számára, amelyek tanegységei közül egyet-egyet, kell választani.
A tanulók megismerésére szolgáló módszerek külön tanegységet kaptak a harmadik blokkban, ezzel megnyílt a lehetőség a hallgatók ilyen irányú felkészítésére.
- Ismerd meg az ember lassan
- Fejezetek a pedagógiai pszichológia köréből
Aki ezt a kurzust választja, több tucat vizsgálati módszerrel ismerkedhet meg, sőt a gyakorlatban ki is próbálhatja.
Azt a kívánalmat tehát, hogy ez a terület kapjon helyet a graduális képzésben, a jelenlegi egyetemi tanárképzési program már teljesíti. A tárgy részletes tematikája, irodalma, gyakorlati képzési feladatai, valamint oktatási tapasztalatai Balogh László és Tóth László szerkesztésében és a KLTE Pedagógiai-Pszichológiai Tanszékének kiadásában ban megjelent Módszerek megismerésére iskola a tanárképzésben c.
Öt év telt el a jelenlegi tanárképzési program és benne e kurzus bevezetése óta.
